Buzánszky Jenő 1925. május 4-én született, idén ünnepelte volna 92. születésnapját. A Nemzet Sportolója címmel kitüntetett 49-szeres magyar válogatott labdarúgó, az Aranycsapat hátvédje, edző, sportvezető. 1943 és 1947 között MÁV-munkás, 1947–1978 között a Dorogi Szénbányák munkatársa. 2010. május 4. óta a dorogi stadion az ő nevét viseli.
Dorogon 274 élvonalbeli mérkőzésen szerepelt (a klub többször cserélt nevet: Dorogi Tárna, Dorogi Bányász, Dorogi AC), az NB II-ben 56 mérkőzésen lépett pályára. Hivatalos bajnoki mérkőzéseken 25 gólt rúgott. A legjobb eredményük két 5. hely (1950 ősz, 1955), a vidék legjobbja cím birtokosa két alkalommal (Dorogi Bányász, 1954 és 1955). Grosics Gyulával ketten voltak az aranycsapat dorogi tagjai.
1950 és 1956 között 49 alkalommal szerepelt a válogatottban. Tagja volt az olimpiai győztes csapatnak 1952-ben Helsinkiben. Játszott 1953-ban Londonban, Anglia ellen az évszázad mérkőzésén. Az 1954-es világbajnokság mind az öt mérkőzésen játszott, így a berni döntőben is, ahol ezüstérmet szerzett a csapattal.
A Testnevelési Főiskolán szerzett diplomát szakedzői tagozaton 1964-ben. 1960 és 1972 között edző. 1961–65 és 1967–69 között a Dorogi Bányász edzője, 1972-85 között ugyanott technikai vezető. 1965–67 között és 1970–71-ben az Esztergomi Vasas edzője, 1972-től a Fősped Szállítóknál dolgozott.
1985–1993 között a Komáromi illetve Komárom-Esztergom megyei Labdarúgó-szövetség elnökhelyettese, 1993–97 között elnök. 1993-tól kezdve az MLSZ elnökségi tagja volt, az utánpótlás bizottság elnökhelyettese.
2015. január 11-én halt meg az esztergomi kórházban, az Aranycsapat tagjai közül utolsóként.
2015. január 30-án vettek végső búcsút a Nemzet Sportolójától a budapesti Szent István-bazilikában, majd annak altemplomában helyezték csapattársai: Puskás Ferenc, Kocsis Sándor és Grosics Gyula mellé örök nyugalomra.
