Július 12-én érkezett a hír: elhunyt Szűcs Lajos, a magyar labdarúgás kiemelkedő alakja. Az Újpesti Dózsából hívta Buzánszky Jenő Dorogra 1962-ben, amikor egy felkészülési mérkőzésen játszott a Dorog ellen jobbhátvédet. Az Újpest nem akarta elengedni, pedig korábban lemondtak róla. Így egy évet ki kellet várnia: csak 1963 június 9-én mutatkozott be az NB I-ben dorogi színekben a Fáy utcában a Vasas ellen. Még ebben az évben pályára lép a következő félidényes bajnokságban azon a nevezetes mérkőzésen, amelyen a Ferencváros legyőzésével Dorog dönti el a bajnoki cím sorsát a Győri Vasas ETO javára: november 27: Dorog-Ferencváros 2:1. Ennek a mérkőzésnek a visszavágójaként volt értelmezhető az 1964. március 25-én a Népstadionban lejátszott mérkőzés, amelyet a Ferencváros csak a 90. percben szerzett Albert-góllal tudott megnyerni. Ezen a mérkőzésen lőtte Szűcs Lajos első gólját a Népstadionban, amely a71. percben még az egyenlítést jelentette. A Dorogi Bányász színeiben 61 mérkőzésen 3 gólt szerzett. Részt vett a Dorogi Bányász közép-ázsiai túráján, amelynek során Kazahsztánban, Tadzsikisztánban, Üzbegisztánban játszott a csapat veretlenül maradva a túrán. Ezen az úton jegyezte meg Szűcs Lajos Buzánszky Jenő a Komárom Megyei Dolgozók Lapjában megjelent útinaplója szerint: Ha úgy nézzük, nem is olyan nagy a világ. Ennyi mindent köszönhetünk a sportnak. Akkor még nem is sejthette, hova juthat el tehetségének, szorgalmának köszönhetően a következő években. Nem csoda, hogy a Fradi vezetői felfigyeltek a remek jobbfedezetre, aki 1966-tól – a Dorog sajnálatos kiesésétől – a fővárosi zöld-fehéreknél folytatta csillogó karrierjét, amely hamarosan a válogatottságig, sőt a világválogatottságig ívelt.
Szűcs Lajos (Apatin, 1943. 12. 10.) 37 mérkőzésen 2 gólt szerzett a válogatottban. Mérlege: 20–9–8. A jugoszlávok ellen mutatkozott be 1967-ben már a Ferencváros játékosaként. Kihagyhatatlan lett a nemzeti csapatból. Tagja az EB negyeddöntőt játszó csapatnak 1968-ban. Végigjátssza az 1970-es VB-re vezető selejtezőket, egyedül a továbbjutásról döntő, szomorú emlékű marseilles-i mérkőzésen nem szerepelhet, mivel az előző selejtezőn a 90. percben kiállították. A négy közé jut az 1972-es belgiumi EB-n. A bronzmeccsen jut szóhoz, végül negyedik lesz a csapattal. Ugyancsak minden mérkőzésen játszik az 1972-73-as VB-selejtező sorozatban. Utoljára lép pályára címeres mezben 1973. június 13-án a svédek ellen vívott 3:3 alkalmából, amikor egy ponttal maradunk le a németországi VB-ről. Drámai mérkőzés, amely a hátterét adja egy drámai elbeszélésnek, Spíró György Apámmal a meccsen című művének, amely sokáig érettségi tétel volt (Spíró 1976). Több szerencséje volt Szűcs Lajosnak az olimpiával: 1968-ban aranyérmet nyer Mexikóban. Az elődöntőben három gólt lő Japánnak. Ennek köszönhető, hogy meghívást kap a világválogatottba – Alberttal, Farkassal, Novákkal együtt -, és játszhat egy gálamérkőzésen Brazília ellen Rio de Janeiroban. 1972-ben Münchenben egy ezüstérmet is nyer az olimpiai válogatottal. A Dorogi Bányászban 1963-1965 között játszik. 1966-tól a Ferencvárosban, ahol két bajnoki címet nyer, VVK-döntőt játszik 1968-ban, mégis átigazol a Bp. Honvéd együttesébe, amiért – mivel nem engedik el – egy idényt ki is kell várnia. Hamar visszanyeri régi formáját, és ahogy a Ferencvárosban, a Honvédban is kiérdemli az Év Játékosa címet. Ő az első játékos, aki két különböző klubból is kiérdemli ezt az elismerést. Később is csak Illés Béla mondhatta ezt el magáról.
Mély tisztelettel búcsúzunk tőle!
Fotó, forrás: fradi.hu; dorogifc.hu
